A viza (Huso huso) a sugaras úszójú csontos
halak csoportján belül a valódi tokfélék (Acipenseridae) családjába tartozó faj.
A többi tokfélénél jóval nagyobbra növő és sokáig élő halfaj, hiszen életkilátása a száz évet is meghaladhatja. Európa legnagyobb édesvízi hala endemikus élőlény a Kaszpi,- és Fekete-tengeri medencében, és kisebb állománya megtalálható az Adriai-tenger vízrendszerében.
A többi tokfélénél jóval nagyobbra növő és sokáig élő halfaj, hiszen életkilátása a száz évet is meghaladhatja. Európa legnagyobb édesvízi hala endemikus élőlény a Kaszpi,- és Fekete-tengeri medencében, és kisebb állománya megtalálható az Adriai-tenger vízrendszerében.
Hasonló fajok. Rokonai közül a vágótoknak (4) nemcsak az alsó ajka megszakított, hanem a fölsőt is két félre osztja egy befűződés. A sima tok (5) ajka sehol nincs megszakítva, bajuszszálai rojtozottak. A vizeinkből már valószínűleg kipusztult sőregtok (6) orra feltűnően hosszú és keskeny. A lénai tok (7) szája kisebb, bajuszszálainak eredési pontja közelebb esik az orrcsúcshoz, mint a szájhoz. A kecsege (8) szája kicsi, bajuszszálai rojtozottak.
Élőhely. A viza anadrom faj, vagyis életét a tengerben tölti, csak szaporodni hatol be a folyókba. Élőhelye is ennek megfelelően kettős. A tengerekben alapvetően a pelagiális régióban (Nyílt vízitáj) él, vertikális mintázatában a táplálék mozgását követi. A Fekete-tengerben 160 méter mélységig is lehatol. Szaporodási vándorlása során a folyók fenék közeli, legmélyebb területeit részesíti előnyben. Ívása (szaporodása) a folyók legmélyebb, nagy sodrású szakaszain, köves, vagy kavicsos aljzaton történik.
Elterjedés. Ponto-kaszpikus(Özönfajok, inváziós állatfajok), jelenlegi elterjedési területe a Fekete-tenger, Azovi-tenger, Kaszpi-tenger vízgyűjtő területére korlátozódik. Kisméretű populációja emellett megtalálható az Adria vízgyűjtőjében is. A folyószabályozások, keresztzárások létesítése miatt jelenlegi áreája csökkenő. Hazánkban a vízrendezések megkezdése előtt a Duna mellett megtalálható volt a Vág, Dráva, Száva, Tisza, Zagyva, Körös, Maros vizében is. Napjainkban a Vaskapu-szorostól felfelé csak igen ritkán jut egy-egy példány. Utoljára Magyarországon 1987-ben Paksnál került elő.
Vizát a Dunába 2020-ra!
A
Kárpát-medencében évszázadok óta a vizát tartották a halak közül a
legméltóbbnak arra, hogy az uralkodók és a nagyurak asztalára kerüljön. Vajon
lesz-e idő, amikor ismét ott úszkálhat a Vizafogónál?....érdekes, részletes írás a vizáról
>>>>>
Életmódja. A viza mozgása kissé nehézkes. Életének egy részét a tengerben, másik részét a folyókban tölti. A fiatal állat a homokban keresgéli férgekből, lárvákból, csigákból és kagylókból álló táplálékát, idősebb korában kisebb halakat is fogyaszt.
Szaporodása.
Ivarérettségét csak 12-18 éves korában éri el, de 100 évig is élhet. A vizák
évente két hullámban úsznak fel a tengerről ívásra, a folyók sekélyebb
vizeire...Viza
szaporodása (wikipedia) >>>>>
Viza mesterséges tenyésztése. Az 1970-es
években Magyarországon sikeres kísérleteket folytattak a kecsege és a viza
keresztezésével. A hibridet “vicsegének” nevezték el. Később azonban
a tenyészanyag fenntartás nehézségei miatt, az ilyen programok megszűntek. A
magyarországi toktenyésztésnek a VIZA 2020 program ad új lehetőséget… Viza
mesterséges tenyésztése >>>>>
Hogyan fogták a vizát ?
>>>
A viza előfordulásáról Vutskits(1917) a következőket mondja >>>
Az utolsó 150 év dokumentált nagy fogásai >>>
Miért tűntek el a vizák folyóinkból ? >>>
A viza előfordulásáról Vutskits(1917) a következőket mondja >>>
Az utolsó 150 év dokumentált nagy fogásai >>>
Miért tűntek el a vizák folyóinkból ? >>>
A magyar
történelemben említések a vizákról
A Képes krónika
leírja, hogy 1053-ban I. András
a Győr alatt állomásozó III.
Henrik német-római császár éhező seregének megsegítéséül küldött többek
között ötven vizát. A humanista
Oláh
Miklós beszámolójában arról tudósít, hogy az 1537. esztendőben különösen
eredményes dunai halászat alkalmával sikerült mintegy ezer vizát fogni.
Forrás:
Forrás:
Angol
név: Great
sturgeon
x
